Önkéntesek

Augusztusban mindig izgulunk. Telnek az évek, de ez nem változik. Minden év ugyanúgy kezdődik, aggodalommal: leszünk elegen? Lesz annyi önkéntes, mint ahánnyal nő a tanodába járni kívánó gyerekek száma? Minden évben már augusztusban elkezdjük a korteskedést, facebook hirdetések, ismerősök kérdezgetése, „nem tudtok valakit, aki jönne?”, és a várakozás, napokig, hetekig és minden évben az izgalom, leszünk elegen?

Önkéntesen működtetünk egy civil tanodát évek óta, annak minden örömével és sikerével. A sikerek-örömök mindig a gyerekekhez, segítő önkéntesekhez és nagylelkű, néha a semmiből felbukkanó támogatókhoz kötődnek. De ott vannak a nehézségek, hogy gyakran nincs, nincs keretünk dolgokra, amikre szükségünk lenne, nincs lehetőségünk koordinátorokat megfizetni, olyanokat, akiknek ez „a munkájuk”, akik idejük százszázalékát ideteszik és nem csak innen-onnan csippentenek el időket (családtól, gyerektől, más munkától vagy csak a pihenéstől), hogy életben tudják tartani a tanodát.

Mert a tanodát működtetni kell, efelől nincs kétségünk. Szükség van rá.  A sok év erre is jó volt, tisztán látni a gyerekek lehetőségeit, azt, hogy mi az, amit el lehet érni, mi az, amin nem tudunk változtatni. Mi az, ami alakul, csak mert itt vagyunk, csak mert segítünk, csak mert a gyerekek jönnek és évről évre egyre többen jönnek.

Nyáron egy családnál jártam egy olyan udvarban, ahol öt család él együtt nehéz körülmények között. Ott láttam először I-t, göndör hajával, csalafinta mosolyával olyan volt, mint egy kis kobold. Tudtam, hogy most költözött vissza egy közeli kisvárosból, ahol anyával élt, aki elvált apától. Olyan nehezen éltek, hogy a gyerekeket intézetbe akarták küldeni, így apa és apa kisgyerekes, fiatal felesége magához vették a gyerekeket, a kislányt és a bátyját. Anyát azóta ritkán látják a gyerekek. Szűken élnek egy kis szoba-konyhában, de I. mégis szereti ezt az udvart, mert itt vannak az unokatesók, mert bármelyik rokonához betérhet.

Az unokatesók mind tanodások már és I. is az szeretne lenni, amikor bemegyek hozzájuk azon a nyári délutánon a kicsik már vesznek is körül és izgatottan magyarázzák, hogy I. is itt lesz most már, és ő is lehet-e tanodás, és majd kivel fog tanulni és hogy ő nagyon okos, mert még csak elsős, de már tud olvasni és számolni is. És I. már sorolja is a számokat, pörög, forog, magyaráz.

Ilyenkor mindig elszorul a szívem, mert mi lesz, ha nem lesz elég önkéntes? Mi lesz, ha ezeket a gyerekeket nem tudjuk bevenni a tanodába?

Hát ezért kezdődik minden évünk aggodalommal. Szükségünk van új önkéntesekre, hiszen nem minden régi önkéntes folytatja a munkát, van, aki munkát kap, ami mellett nem tudja már folytatni az önkénteskedést, van, aki elmegy, van, aki elfárad. De mi, néhányan itt vagyunk évek óta. És itt vannak a gyerekek is.

Hát gyertek önkéntesnek a Csobánkai Tanodába! Mert szükségünk van Rátok!

Bogi

40118807_1506514516114648_5214082364539404288_n

Categories Uncategorized

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

Location Csobánka, Hungary 2014 Fő tér 7. Csobánkai Csepp Tanoda Phone +36304565072 E-mail csodamuhelyegyesulet@gmail.com Hours Adószám: 18748060-1-13 Bankszámlaszám:10400085-50526749-82761002 Csodaműhely Egyesület, K&H Bank H-1095, Budapest, Lechner Ödön fasor 9. IBAN: HU70 1040 0085 5052 6749 8276 1002 SWIFT/BIC kód: OKHBHUHB
%d bloggers like this:
search previous next tag category expand menu location phone mail time cart zoom edit close